Bacsák György élete  

bacsak1Dr. Bacsák György 1870-ben született Pozsonyban. Ő volt az utolsó magyar polihisztorok egyike: jogtanácsos, festőművész, csillagász, geológus, régész, a földtudományok akadémiai doktora. A pozsonyi gimnáziumban Dohnányi Frigyes tanítványa.
Itt ismerkedett meg a matematikai és csillagászati földrajz eredményei­vel, az „égi mechanika" rejtelmeivel. E tanulmányok meghatározó jellegűek lettek későbbi tudományos munkássá­gában. A budapesti tudomány­egyetem jogtudományi karán szerzett doktori oklevelet. Közben Budapesten és Münchenben elvégezte a festőakadémiát. Később ügyvédként, jogtanácsos­ként, jószágkormányzóként tevékenykedett. Bacsák György élete tudományos kutatásai ezer szállal kötődnek Fonyódhoz. Az 1920-as években telepedett le a Balaton déli partján Fonyód-Bélatelepen felépített villájában élt. Bacsák György tárta fel Fonyód régészeti múltját. Fonyódon, Bélatelepen a Várhegyen végzett régészeti kutatásokat. Őskori, római kori, népvándorlás kori és Árpád-kori leleteket gyűjtött össze és rendezett. Szoros kapcsolatot tartott fenn a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársaival.
Legnagyobb hatású tudományos eredményeit a negyedidőszaki jégkorszakok vizsgálatában érte el. Csillagászati, geológiai, éghajlattani ismeretei tették lehetővé, hogy elmélyedjen ebben a témakörben. Megalkotta a nemzetközi tudományos szakirodalomban alapmunkaként máig használt elméletét a pleisztocén kori jégkorszakokról. A tudományos teória Milankovic-Bacsák elmélet néven lett ismeretes. Milankovic horvát csillagász számításait  Bacsák György fejlesztette tovább és tette teljessé. Bacsák György a pleisztocén korszak éghajlat változásait csillagászati okokra vezette vissza. A Föld Nap körüli keringésének pályaelemei periodikus változásokat  mutatnak, melyek összefüggésbe hozhatók  az éghajlatváltozásokkal. 

Fonyd-Blatelep Bacsk Gyrgy emlktblaEzekre az eredményekre kitartó, bonyolult matematikai, csillagászati számításokon keresztül jutott el. Kutatásai révén került szakmai és baráti kapcsolatba a korszak nagy földrajz tudósával Lóczy Lajossal, Bulla Bélával, Kéz Andorral. Bacsák György a lelkes lokálpatrióta, Fonyód régésze, az országos és nemzetközi hírességű tudós 1970-ben hunyt el Fonyódon. Sírhelye a fonyódi temetőben található. Bélatelepi háza falán tábla őrzi emlékét, melyet Magyarhoni Földtani Társulat helyezett el 1980-ban.

 

Munkássága legnagyobb eredménye: a Milankovics-Bacsák elmélet 

A Milankovics-Bacsák elmélet a jégkorszak klasszikus magyarázatát foglalja össze. Ennek lényege, hogy pleisztocén kori eljegesedéseket a csillagászati tényezők okozták. A Föld keringése során egyes pályaelemei szabályos ingadozásokat mutatnak. E változások befolyásolják a Földre jutó napenergia tér- és időbeli elosztását. Különböző földrajzi szélességeken alapvetően módosulhat a hőháztartás mérlege, amely jégkorszakok kialakulását is okozhatja.
Ma már tudjuk, hogy az elmúlt 800.000 évben több eljegesedési fázis (glaciálisok) és a közöttük lévő felmelegedési periódusok (interglaciálisok) váltották egymást. Európában a belföldi jégtakaró kiterjedése London-Krakkó vonaláig, Észak-Amerikában New York-Seattle vonaláig húzódott.
Az okok kutatása a XIX-XX. Század fordulóján vette kezdetét. PILGRIM német kutató 1904-ben egymillió évre visszamenőleg kiszámította a Föld pályaelemeinek értékeit. KÖPPEN éghajlatkutató megállapította, hogy a jégkorszakok kialakulásának klimatikus feltétele, ha a hőmérsékleti égövön hosszú időn keresztül hűvös nyarak vannak, így megkezdődhet a hó felhalmozódása és jéggé válása a sarkvidékeken. MILANKOVIC zágrábi professzor 1924-ben 650.000 éves időtartamra meghatározta a Föld néhány szélességi körére jutó energiamennyiségének a pályaelemek változásából adódó ingadozásait. Számításaihoz 3 pályaelem időszakos változásait vette figyelembe. A földtengely és a keringés pályasíkja (ekliptika) által bezárt szög 40.000 éves periódussal növekszik, illetve csökken. Az ellipszis alakú pálya kistengelyének hossza 92.000 éves periódussal mutat ingadozást. A földpálya nagytengelyre (apszis vonal) 110.000 éves periódussal forgást végez. E „pályaháborgások” alapvető oka a többi Nap körül keringő bolygó gravitációs hatása (perturbációs jelenség). Mindhárom pályaelem változása hat a besugárzásra, de egyik sem képes önmagában jégkorszakot előidézni, ezért együttes hatásukat kell vizsgálni. Jégkorszak akkor alakulhat ki, ha az egyes pályaelem-ingadozások hatásai összeadódnak , felerősítik egymást (interferencia jelenség). Milankovic az elmúlt 600.000 évben 9 olyan időszakot jelölt meg amikor jégkorszak kialakulhatott. Ez az eredmény összecsengett a geológusok kutatásaival.
Bacsák György  az 1940-es években írt tanulmányaiban korrigálta Milankovic számítási hibáit és továbbfejlesztette az elméletet. Így egy-egy éghajlatváltozás időtartamát, kezdetének és végének időpontját is meg lehetett állapítani. Számításai alapján 600.000 évre visszamenőleg 85 klímakilengést mutatott ki, melyek négy féle klímatípusba sorolhatók. A klímatípusok kialakulását a pályaelem-ingadozások grafikus hullámgörbéinek különféle interferenciái okozzák. A glacális klímatípusra a hűvös, hosszú nyarak és a rövid, enyhe csapadékos telek jellemzőek amikor is, megindul a jégtakaró képződése (glaciális időszak). Az antiglaciális klímatípus idején hideg, száraz telek és forró, száraz nyarak az uralkodóak, ez a jégtakaró visszahúzódását eredményezi (interglaciális időszakok). A két fő éghajlattípus mellett két átmeneti típus is kialakult. A szubtrópusi klímatípusra hosszú, meleg nyár és rövid, enyhe tél jellemző. A szubartikus típusnál rövid, hűvös nyár és hosszú hideg tél a meghatározó.

Bacsak2Bacsák György számítási táblázatai alapján az utolsó 600.000 évből kb. 91.000 évig tartottak a glaciális klímakilengések. Az utolsó jégkorszak 10.000 éve ért véget. Bacsák György szerint jelenleg két jégkorszak közötti felmelegedő periódusban vagyunk, mely 70.000 év múlva fog véget érni. 
A földtudományok fejlődésével az utóbbi évtizedekben új eredmények születtek az éghajlatváltozások okairól. A vizsgálódások középpontjába a földi tényezők kerültek. A Föld éghajlatára nemcsak a Napból érkező sugárzás hat. A kontinensek és óceánok egymáshoz viszonyított helyzete a jég-óceán-atmoszféra dinamikus kapcsolata, a légköri gázok relatív összetétele, mind­-mind alapvetően befolyásolják a klíma alakulását. Bacsák György elméletének nagy sikere az a tény, hogy a legújabb, modern paleoklimatikus modellek alapjaiban egyezést mutatnak a pályaingadozásokon alapuló elmélettel. A jégkorszakok összetett magyarázata szerint a kozmikus és földi tényezők véletlenszerű egymásra hatása okozhatta az éghajlat szélsőséges kilengéseit.

 

Máté Bence Bacsák György  a jégkorszak tudósa  Fonyód polihisztora c. tanulmánya Bacsák György munkásságát dolgozza fel.

 

A fonyódi polihisztor – Az MTV rövidfilmje Bacsák Györgyről (2011).:

http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/08/06/09/A_fonyodi_polihisztor.aspx/VideoClick

 

 

  

IWIWGoogle bookmarkFacebook
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Kiemelt partnereink

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés